A felvétel középpontjában az áll, hogy vajon az Egyesült Államok átlépte-e azt a határt, amelyet már megfigyelőállamnak nevezhetünk, illetve milyen tényezők jellemzik az efféle társadalmi rendszereket. Többféle definíció is elhangzik a „megfigyelőállam” fogalmára, kiemelve az állampolgárok magánszférájának drasztikus csökkenését, a kormány és a technológiai cégek egyre növekvő adatgyűjtési kapacitását és az ebből fakadó félelmeket.
Az adás összehasonlítja az USA helyzetét Kína, Oroszország és Észak-Korea példájával, kiemelve, hogyan alkalmazzák ezek az országok a megfigyelést a társadalom ellenőrzése és az ellenvélemények elfojtása céljából. Szó esik a modern digitális technológiák és az analóg módszerek különbségeiről, valamint arról, hogy a magáncégek által végzett adatgyűjtés is jelentős tényezővé vált a mindennapokban.
Foglalkoznak azzal, hogy az Egyesült Államokban a megfigyelés nem mindenkit egyformán érint: bizonyos, társadalmilag veszélyeztetett csoportok már most is fokozott kontroll alatt állnak. Az egykori és jelenlegi jogszabályok, például a PATRIOT Act vagy a USA FREEDOM Act, jelentős szerepet kaptak a vita során.
Érdekes kérdések is felvetődnek: Mennyire demokratikus egy olyan állam, ahol a magánélet fokozatosan szűkül? Kell-e tartani attól, hogy a meglévő technológiákat hirtelen radikálisabb célokra használják fel? Milyen különbségek vannak a politikai akarat és a technológiai lehetőségek között? Ezek a dilemmák áthatják az egész beszélgetést, a végső válaszadás nélkül.
