Képzeljünk el egy asztronautát, aki az űrben elhajít egy követ, és tapasztalata alapján felmerül a kérdés: mi történik a mozgó tárggyal a világegyetem táguló terében? A megszokott elméletek az energiamegmaradáson alapulnak, de a világűr valósága új kihívásokat vet fel.
A 20. század elején neves tudósokat, köztük Einsteint is foglalkoztatta az energia megmaradásának kérdése az általános relativitáselméletben. Einstein próbált megoldást találni, de egy kevésbé ismert matematikus, Emmy Noether alapjaiban változtatta meg a fizika szemléletét, és rámutatott a szimmetriák szerepére a természet törvényeiben.
Noether kutatásai feltárták, hogy minden megőrzési törvény mögött alapvető szimmetriák állnak. Térbeli és időbeli szimmetriák, valamint a fizika törvényeinek invarianciája különféle megőrzési törvényeket eredményeznek, mint a lendület, az impulzusmomentum és az energia. Azonban ezek a szimmetriák nem mindegyike marad fenn az univerzum nagy léptékű változásaiban, amikor például az univerzum tágulása megszegi az időszimmetriát.
Felmerül a kérdés, hogy globalizálhatók-e ezek a törvényszerűségek egy olyan univerzumban, ahol a téridő görbülete folyamatosan változik. Noether második tétele szerint ilyenkor csak lokális megmaradási törvények érvényesek, globális szinten már nem biztosított az energia megmaradása.
A történet kiemeli a szimmetriák fontosságát, valamint a matematikus és fizikus közösség együttműködését – Noether forradalmi munkája példát szolgáltat arra, hogy a tudományos gondolkodás hogyan alakulhat át alapjaiban, amikor egy alapvető problémával szembesül. Emellett a videó betekintést nyújt abba is, hogyan inspirálhat minket a játékos tanulás a felfedezés útján.
