Az univerzum kezdetének elméleti modelljeit kihívások érik, különösen az inflációs elméletet illetően. A beszélgetés során felmerül, mennyire szilárd alapokon nyugszik például az FLRW (Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker) metrika, amely a Big Bang szemléletének matematikai támasza. Az előadó hangsúlyozza: sok elméleti feltételezés csupán hipotézis, különösen akkor, ha egészen a kvantumgravitációs léptékű múltba tekintünk vissza.
Felvetődik a horizont-probléma kérdése, amely szerint elvileg nem lehetne az égbolt távoli pontjai között okozati kapcsolat, mégis ugyanolyan hőmérsékletet mérünk. Ez a probléma azonban csak akkor létezik, ha magát az FLRW modellt extrapoláljuk a kezdetig, amire nincs megbízható bizonyíték.
Szóba kerülnek a kvantumgravitációval kapcsolatos rejtélyek és a vákuumenergia szerepe a kozmológiában. Az inflációs elmélet egyik vonzereje, hogy magyarázatot kínál az univerzum szerkezetében tapasztalt fluktuációkra, de a vákuumenergia és gravitáció kapcsolata továbbra is megoldatlan kérdés.
Új megfigyelési adatokról is szó esik, például a SphereX, Euclid és Rubin Obszervatórium által gyűjtöttekről, amelyek révén bonyolultabb kozmológiai modelleket lehet majd tesztelni. Emellett analógia is elhangzik a lemeztektonika történetével, felvetve, hogy az elfogadáshoz néha hiányzik a megfelelő elméleti háttér.
