A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 4 perc

Az ultrahangfrekvenciák szerepe az audiótechnikában: szükségesek vagy feleslegesek?

Felmerül, érdemes-e a 20 kHz feletti hangokat szűrni a hangsugárzókban, vagy ezek túlmutatnak a hallható tartományon és fölöslegesek? A videó bemutatja, hogy az ultrahangfrekvenciák hogyan befolyásolják a fázist, a sávszélességet, és ezáltal a hangzás minőségét.

Az ultrahangfrekvenciák szerepe az audiótechnikában régóta vitatott téma. Egy franciaországi levélíró, Pierre, arról érdeklődik, vajon érdemes-e hangszóróját egy aluláteresztő szűrővel védeni a 20 kHz feletti jelektől, mivel a mai formátumok – például a 24 bit/96 kHz-es zene – már jóval magasabb hangfrekvenciákat is rögzítenek, mint korábban. A DAC-ja ugyan szűri az 50 kHz fölötti jeleket, de a magassugárzója 30 kHz-ig képes megszólalni, így felvetődhet a kérdés: nem terheli-e feleslegesen ezeket a komponenseket az ultrahangtartomány?

Az adásban szóba kerülnek a szűrésre javasolt egyszerű megoldások, mint például egy kondenzátor és egy ellenállás összekötése, illetve ennek lehetséges buktatói. Felmerül, hogy egy ilyen szűrő nemcsak a nem kívánt frekvenciákat, hanem a hangkép egyensúlyát is befolyásolhatja: különösen a fáziseltolódás problémája hangsúlyos, mivel ezek a szűrők a hallható tartományban is változásokat okozhatnak.

További fontos kérdésként jelenik meg, hogy a modern erősítők és eszközök miért támogatnak mára gyakran akár 50-100 kHz-ig terjedő frekvenciatartományt, noha a hangsugárzók ezt szinte soha nem szólaltatják meg teljes valójában. Az ismeretterjesztő beszélgetés segít feltárni, miért törekszenek a gyártók a lehető legszélesebb sávszélességre, és miben rejlik ennek gyakorlati haszna a hangzáskép hitelessége szempontjából.