Új-Zéland egyre súlyosbodó népességvesztéssel néz szembe: több mint 73 ezer új-zélandi döntött úgy az elmúlt évben, hogy kivándorol – többségük Ausztráliába költözik. Ez a tendencia főként a fiatalokat, a 18-30 év közötti korosztályt érinti, ami súlyos következményekkel járhat az ország munkaerőpiacára és gazdaságára nézve.
Az ausztrál–új-zélandi viszony az egyik legszorosabb a világon, nemcsak kulturális, hanem gazdasági, politikai és szabályozási szempontból is. A két ország közötti határok gyakorlatilag láthatatlanok: kölcsönösen könnyű a költözés, a munkavállalás és az állampolgárság megszerzése. Ez az együttműködés azonban egyre inkább Ausztráliának kedvez – főként a nagyobb gazdasági lehetőségek és a magasabb életszínvonal miatt.
A videó végigköveti, hogyan vezetett az Új-Zéland gazdaságtörténetében bekövetkezett változássorozat – a 60-as évek gazdasági csapásaitól a 80-as évek gazdaságpolitikai reformjain át – egyre szorosabb részvételhez az ausztrál gazdasági közösségben. Bemutatja, hogy az oktatás, a finanszírozás, az egészségügy és a turizmus terén hogyan húzódnak meg azok az aszimmetriák, amelyek hosszú távon Új-Zélandot hátrányba hozzák.
Felmerül a kérdés: miként befolyásolja ez a rendkívül nyitott határrendszer az új-zélandi fiatalok és magasan képzett munkaerők jövőjét, illetve fenntartható-e egy ilyen irányú egyoldalú népvándorlás? Vajon elkerülhető-e az „agyelszívás”, és milyen gazdasági, társadalmi hatásokkal járhat az ország számára, ha az életminőség csábítása miatt továbbra is folytatódik a kivándorlás?
