Az ügynöki mesterséges intelligencia (Agentic AI) forradalmasíthatja a munka világát, mivel képes önállóan végrehajtani összetett feladatokat és folyamatokat. Ezek a rendszerek már most is jelen vannak a munkahelyeken: kezelik a kiadásokat, támogatják a munkavállalók és ügyfelek beléptetését, valamint segítenek az ötletelésben és a projektmenedzsmentben.
A vezető technológiai vállalatok – például az OpenAI – sorra dobják piacra eszközeiket, amelyek célja, hogy minimális emberi beavatkozással oldjanak meg komplex feladatokat vagy optimalizálják a mindennapi munkafolyamatokat. Ennek a gyors fejlődésnek viszont nem csupán az előnyeit, hanem a kérdéseit is boncolgatják a szakemberek: mennyire bízhatunk ezekben a technológiákban, milyen mértékben lehetnek önállóak, és vajon szükség van-e minden esetben emberi kontrollra?
Nagyszabású felmérések és kutatások szerint a vállalatok többsége ugyan már készül az átállásra, de mindössze nagyon kis részük valósította meg teljes egészében az AI stratégiáját. Ez a lemaradás sok vezetőben kelt FOMO-t (félelmet a lemaradástól), ugyanakkor az elemzők rámutatnak arra is, hogy a hatalmas befektetések ellenére az igazán kiemelkedő, mindenki által várt „gyilkos alkalmazás” még nem jelent meg.
Az interjúkban szó esik arról is, hogy az Agentic AI megjelenése újragondolásra kényszerítheti a szervezeti struktúrákat, és akár az ismert hierarchiák átrendeződéséhez vezethet. Társadalmi és pszichológiai szempontból pedig felmerül a bizalom kérdése: hogyan viszonyulnak az emberek egy olyan intelligens rendszerhez, ami néha hibázik, és mennyi felelősséget szabad rájuk bízni?
