Az Owlcat Games a közösség figyelmét egy váratlan bejelentéssel keltette fel, amikor hirtelen egy új indítót (launchert) vezettek be játékaikhoz, különösen a Rogue Traderhez. Ez a döntés heves és azonnali ellenállást váltott ki a játékosok körében, ami oda vezetett, hogy az újítást kevesebb mint egy nap alatt visszavonták.
A stúdió célja az volt, hogy az indítóprogram segítségével központi hírcsatornát biztosítson fejlesztéseikről és kampányaikról. Ugyanakkor igyekeztek hangsúlyozni, hogy a program nem gyűjt adatokat, nem igényel külön regisztrációt és kikapcsolható. Ennek ellenére több panasz is érkezett, hogy a háttérben még kikapcsolt állapotban is futott, erőforrásokat használt fel.
Felmerül a kérdés, hogy a csapat miért nem készített előzetes felmérést vagy kommunikációt a rajongói bázissal, különösen azok után, hogy a Wrath of the Righteous esetében is történt már hasonló adatgyűjtéssel kapcsolatos visszakozás. Az is érdekessé vált, mennyire lehet hatékony az ilyen marketing, ha a közösség egy része kifejezetten elutasítóan reagál a plusz lépésekre a játék indítása során.
A beszélgetés érinti a digitális indítóprogramok általános szerepét a videojáték-iparban, az opt-in és opt-out modellek különbségét, valamint azt a felhasználói élményt, amikor egyes indítóprogramok hosszabb távon működési problémákat okoznak régebbi játékoknál. A kérdés nyitva marad: lehet-e hasznos, ugyanakkor valóban felhasználóbarát egy ilyen indítóprogram?
