Egy óriási, rémálomba illő madár uralta Ausztrália ősi tájait: a démonkacsa, más néven Thunderbird vagy mihiung, amelynek mérete és kinézete mind a paleontológusokat, mind a laikusokat lenyűgözi. A 3 méteres magasságot is elérő, hatalmas csőrrel rendelkező lényről számos elnevezés és történet maradt fenn, és hogy valóban vad ragadozó volt-e, azt mindmáig heves viták övezik.
A tudományos élet számos, egymásnak ellentmondó elmélettel állt elő a madár életmódját, étrendjét és evolúciós helyét illetően. Egyesek szerint növényevőként tartották fenn magukat, gizzar-kövek és koponyaformák alapján pedig egyre erősebb az a feltételezés, hogy könnyen emészthető növényi részek, például gyümölcsök és levelek adták étrendjük nagy részét. A csőr méretének és érzékenységének okára azonban továbbra sincs egyértelmű magyarázat: felmerült a párválasztás, hőszabályozás, vagy egyszerűen az anatómiai különlegesség lehetősége is.
Sokan az evolúciós rokonsági viszonyokat is vitatják: vajon a démonkacsák a kacsafélék, a tyúkalakúak, vagy egy harmadik, eltűnt madárcsalád ágát képviselték? Újabb és újabb fosszíliák kerülnek elő ásatásokon, amelyek teljesen átírhatják a faj rendszertani besorolását, és újradefiniálják a mihiung madarak helyét a madarak családfáján.
A faj kihalásának körülményei is tisztázatlanok: egyes kutatások az éghajlatváltozást gyanítják, mások szerint az ember játszott kulcsszerepet, például a tojások begyűjtésével. Új leletek, például megégetett tojásfosszíliák, emberi jelenlétet igazolnak a faj eltűnésének idején, ám hogy pontosan mi okozta a démonkacsák végzetét, az továbbra is vita tárgya marad.
