Ebben a videóban részletesen körbejárjuk az órák világát, különös tekintettel az úgynevezett komplikációkra, vagyis minden olyan funkcióra, amely túlmutat az alapvető időmérésen (óra, perc, másodperc). Megismerhetjük, hogyan működnek ezek a komplikációk, miként fejlődtek ki, illetve milyen okok vezettek létrejöttükhöz – mindezt könnyen érthető, gyakorlatias példákon keresztül.
Az órás komplikációk egyik első képviselője a központi másodpercmutató, amelynek mechanizmusát a nézők részletesen megérthetik: a fogaskerekek, tengelyek és áttételek hogyan viszik át a mozgást. Ezután egzotikusabb megoldásokat, például a regulátorokat és az úgynevezett vándorló órákat (wandering hour/star wheel) is bemutatnak, amelyek különösen érdekes történelmi hátteret kapnak.
A naptári komplikációk egész sorával ismerkedhetünk meg, többek között a dátumablak, a nagy dátum, a teljes/tripla- és öröknaptár működésével. Megismerhetjük, hogy miként fejlődtek ki ezek a funkciók a mechanikus óragyártásban, és mik voltak a nagy technikai újítások. Milyen szerepet töltenek be például a gyorsállító rendszerek, illetve mik a különbségek egy éves és öröknaptár között.
Szó esik olyan különleges lehetőségekről is, mint a járástartalék-kijelző, különféle retrográd (visszaugró kijelzésű) megoldások, vagy éppen a világidő kijelzés, ahol a Föld különböző időzónáit lehet leolvasni egyetlen óráról. Ezek technikai hátterét is megvilágítják, megmutatva, milyen kapcsolat van a funkciók között, illetve mi teszi az egyiket bonyolultabbá a másiknál.
A videó kiemelt figyelmet szentel a kronográfoknak (stopperes óráknak), különös tekintettel a flyback, split-second és fusée változatokra. Kiderül, mire jók ezek a különleges stopperműködések, milyen technikai problémákat kellett megoldani a működés érdekében, illetve melyik mikor jelent előnyt.
Egyéb különlegességek, például holdfázis kijelzés, ütőszerkezetek (perceismétlő, ütőóra), tourbillon és planetárium szerkezetek is részletesen bemutatásra kerülnek – minden esetben arra is kitérve, mi motiválja ezek fejlesztését, és milyen matematikai-gépészeti összetettséggel kell szembenézni az órásmesternek.
Izgalmas kérdések vetődnek fel azzal kapcsolatban is, hogy egyes komplikációk miért az adott formában terjedtek el, mennyire voltak használhatók a hétköznapokban, illetve milyen érdekességek, zsákutcák és különlegességek jellemezték a fejlődésüket.
