Lebilincselő kérdéseket vet fel a Naprendszert körülölelő, láthatatlan és hatalmas struktúra létezése. Ez a határ, amelyről úgy tartjuk, hogy ősi, jégből álló törmelékből épül fel, ma is főként tudományos feltételezéseken és matematikai modelleken alapszik.
A podcast feltérképezi, honnan származhatnak a hosszú periódusú üstökösök, és miért titokzatos az úgynevezett Oort-felhő. Hosszú évtizedeken át több csillagász is azt vizsgálta, lehetséges-e, hogy ez a jéggel teli régió szolgál az üstökösök bölcsőjeként. A beszélgetés közben hangsúlyozzák, mennyire különbözik ez a hatalmas ‘felhő’ az ismert aszteroida- és Kuiper-övtől.
Szemléletes példákkal érzékeltetik a végtelen távolságokat: a Voyager 2 űrszonda évtizedek óta halad a Naprendszer pereme felé, mégis évszázadok kellenek, hogy egyáltalán a feltételezett Oort-felhő legbelső szélét elérje. Bemutatják, mikor és miért befolyásolhatják a közeli csillagok mozgása, vagy akár a galaxis gravitációja a felhő szerkezetét és az üstökösök pályáját.
Felvetődik az is, hogy egyes kutatók megkérdőjelezik a felhő létezését, hiszen közvetlen bizonyíték nincs róla, csak közvetett adatokra és hosszú periódusú üstökösök pályáira támaszkodhatunk. Ugyanakkor a tudomány történetében nem ez lenne az első eset, hogy jelentős elméletek közvetett bizonyítékokból születtek.
