Az előadás feleleveníti, hogy a technológiai fejlődés milyen mértékben alakítja át mindennapi szokásainkat, kiemelve példának az órák, a zenehallgatás és az olvasás területeit. Meglepő történelmi példák kerülnek szóba, például a svájci óragyártók hozzáállása a digitális órákhoz, vagy a bakelitlemezek visszatérése a modern zenefogyasztási alternatívák mellett.
Különös figyelmet kap az olvasás, amelyet az e-könyvek, hangoskönyvek, AI-olvasószoftverek és online olvasóközösségek (mint a Goodreads vagy a BookTok) forradalmasítottak. Felmerül a kérdés, vajon ezek mellett mit is jelent ma olvasni, hogyan változtatja meg a formátum az élményt, valamint hogy az egyes könyvtípusok – például a könnyed szórakoztató irodalom – miért kerülnek sokkal gyakrabban az emberek kezébe digitális környezetben.
Az előadó rávilágít arra is, hogy az olvasóközösségek és a digitális platformok miként befolyásolják az olvasott műfajokat, kiemelve például Colleen Hoover sikereit. Továbbá szóba kerül, hogy a papír alapú könyvek még mindig tartják magukat mind forgalomban, mind presztízsben, szemben az e-könyvekkel és hangoskönyvekkel, amelyek egyre nagyobb teret nyernek különböző országokban.
A közönséget arra ösztönzi a beszéd, hogy elgondolkodjon, vajon az olvasás jövőjével kapcsolatban a digitalizáció tényleg az összes nyomtatott mű végét jelenti-e, vagy a hagyományos és új formátumok egymás mellett, változó jelentéssel, de tovább élnek.
