A film lenyűgöző időutazásra hívja a nézőt, ahol a plasztikai sebészet eredetét és fejlődését kutatja, az ókori India, Egyiptom és Görögország világából indulva. Natasha Hvei plasztikai sebész annak jár utána, hogyan váltak a hadsereghez csatlakozó orvosok elengedhetetlen szereplőkké a történelem első korszakában, és miképpen lett Alexandria a tudományos és orvostudományi kutatások központjává.
Izgalmas kérdésként merül fel, milyen tabu döntések – például az emberi boncolás – tették lehetővé az anatómiai ismeretek bővülését Herophilosz úttörő munkáján keresztül. Az is kiderül, milyen kapcsolatban álltak ezek a felfedezések a korszak gyógynövényhasználatával és fájdalomcsillapítási technikáival.
Részletesen bemutatja, hogyan igyekeztek eltüntetni a társadalmi megbélyegzettség (például rabszolgaság vagy vallási hovatartozás) jeleit sebészeti beavatkozásokkal, illetve miként alakult át a sebészet funkciója a római korban, ahol már esztétikai célok is megjelentek.
Feltárul a gladiátorok orvosainak világa, Claudius Galenus pályája és az általa bevezetett újítások, valamint az is, hogy a test különböző részein – például a szemen, nemi szerveken – végzett korai műtétek hogyan változtatták meg az emberek testképét és önértékelését az ókori társadalmakban.
Felmerülnek olyan kérdések is, hogy milyen eszközöket, fájdalomcsillapítási és fertőtlenítési módszereket használtak az ókorban, mennyire voltak elterjedtek ezek a beavatkozások, illetve mi maradt fenn mindebből a modern orvoslásban. A film a tudás elvesztésének és újrafelfedezésének témakörét is érinti, Alexandria legendás könyvtára kapcsán.
