Milyen közel jár a mesterséges intelligencia ahhoz, hogy olvasni tudja a gondolatainkat? A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll, mennyire képes a modern agykutatás és MI együttese dekódolni az emberi agyban zajló folyamatokat; például hogyan érzékeljük a képeket, hogyan születnek bennünk gondolatok, és miként dolgozzuk fel a nyelvet.
Az interjú kiemeli a különböző agyi megfigyelő eszközöket, például az EEG-t, MEG-t és fMRI-t, amelyek eltérő módon, de mind azt célozzák, hogy betekintést nyerjünk a gondolkodási folyamatokba. Felmerülnek izgalmas etikai kérdések is: kinek és milyen mértékben lehet hozzáférése mások mentális folyamataihoz? Milyen veszélyeket rejt magában a „gondolatolvasás” — például a privát szféra vagy a társadalmi igazságtalanságok tekintetében?
Szakértők bemutatják, hogy a mesterséges intelligencia, bár sokban különbözik az agyunktól, mégis hasonló mintázatokat képes felismerni az információfeldolgozás során, ami új utakat nyithat az agyműködés mélyebb megértésében. Érdekességként szó esik az egyéni variációkról: mennyire általánosíthatók az agy reakciói, vagy mennyire egyediek minden ember esetében?
A beszélgetés nem csak tudományos-technológiai, hanem filozófiai és társadalmi síkon is mozog: van-e velünk született struktúra az agyunkban a nyelvhez és a gondolkodáshoz, vagy minden a tanulás, tapasztalat eredménye? A jövő egyik kulcskérdése, hogy a MI és agykutatás mennyire tudja majd segíteni például a szóban kifejezni nem tudó betegek kommunikációját, és milyen szabályozások szükségesek az új lehetőségek biztos, etikus alkalmazásához.
