Az Egyesült Államokban az urán iránti kereslet ugrásszerű növekedése figyelhető meg, amelyet egyaránt hajt a mesterséges intelligencia adatközpontjainak energiaéhsége, illetve a szén-dioxid-mentes áramtermelés iránti igény. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ország uránfüggősége jórészt külföldi forrásokon alapul, miközben az amerikai elnöki adminisztrációk mindkét oldalról új támogatásokat vezetnek be a hazai uránbányászat fellendítésére.
Kiemelt iparvállalatok, köztük az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft is a nukleáris energiára építenék jövőbeni adatközpontjaikat. Az uránpiac ezért hatalmas átalakuláson megy keresztül: árrobbanás, régi bányák újranyitása, valamint hosszú távú szerződések kötése jellemzi az iparágat. Mindeközben a környezetvédőktől és az őslakos lakosságtól érkező aggályok, valamint a szakképzett munkaerő hiánya komoly kihívásként vetődnek fel.
A bányászat és feldolgozás teljes folyamata bemutatásra kerül: a kitermeléstől, a „yellowcake” előállításán át egészen az urán dúsításáig és fűtőelemekké alakításáig. A videó rámutat arra, hogy az Egyesült Államok mennyire kiszolgáltatott más országok – különösen Kína és Oroszország – urándúsítási kapacitásainak. Stratégiai kérdések, nemzetbiztonsági aggályok, valamint gazdasági érdekek egyaránt szerepet játszanak a háttérben.
Felmerül a kérdés, hogy a fellendített belföldi bányászat és a gyorsított engedélyezési eljárások elegendők lesznek-e ahhoz, hogy mérsékeljék az importfüggőséget, illetve hogy a társadalmi és környezeti viták mellett lehetséges-e fenntartható és elfogadható uránszektort kialakítani az Egyesült Államokban.
