Irán kulcsszerepet tölt be a globális olajpiacokon, még annak ellenére is, hogy szigorú nemzetközi szankciók korlátozzák exportját. Ezek miatt az iráni olaj főként Kína kisebb, független finomítóihoz jut el, amelyeket nehezebb szankcionálni a nemzetközi pénzügyi rendszertől való elszigeteltségük miatt.
Mégis, amikor felmerül az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozásának lehetősége Iránban, azonnal megemelkednek az olajárak. Ennek oka Irán földrajzi helyzete: közelsége a Hormuzi-szoroshoz – azon stratégiai tengeri folyosóhoz, ahol a világ olajszállítmányainak 20%-a áthalad. Korábban többször is előfordult, hogy Iránhoz köthető csoportok támadásokat hajtottak végre tankerek vagy infrastruktúra ellen ezen a területen.
A világ más nagyobb olajtermelői – például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok – eltérő kapacitásokkal és tartalékokkal rendelkeznek. Oroszország, Venezuela, valamint az OPEC-országok szerepe szintén meghatározó a globális olajárak alakulásában. Egy elhúzódó iráni krízis az OPEC tartalékkapacitásának szűkössége miatt jelentős világpiaci zavarokat okozhat.
A szankciók hatékonysága kérdésessé vált: vajon lehet-e még nagyobb nyomást gyakorolni Iránra, vagy elérte ezek alkalmazása a határait? Emellett az emberi jogi kérdésektől a rakétaprogramon és regionális befolyáson át több tényező is összefonódik a külpolitikai döntéshozatalban. Az olajpiaci hullámzások végső soron az amerikai fogyasztók pénztárcáján is érezhetőek lehetnek.
