Az amerikai haditengerészet szoros blokád alá vonta az iráni kikötőket, ami jelentős gazdasági és politikai hatásokat gyakorol a régióra. A lezárt kikötők mind az iráni kőolajkivitelt, mind az átutazó hajóforgalmat nagymértékben akadályozzák, amivel az USA célja Irán gazdasági nyomás alá helyezése.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét mutatja, hogy innen indul az iráni olaj nagy része Ázsia felé – elsősorban Kína, Japán, Szingapúr, Korea és Malajzia irányába. Az akció éles gazdasági következményekkel jár, hiszen az áthaladó olajmennyiség csökkenése azonnal árnövekedéssel jár a globális piacon.
Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, meddig maradhat fenn ez a helyzet, illetve hogy a katonai jelenlétből adódó terhek és költségek meddig vállalhatók. A blokád nemcsak Irán gazdaságának, hanem az egész nemzetközi energiapiacnak kihívásokat jelent, és potenciálisan újabb konfliktusokat szíthat a térségben.
