Az iráni háború kirobbanása jelentős hatással van az Egyesült Államok gazdasági életére, különösen az inflációra és a mindennapi költségekre. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háború miatti inflációs nyomás ellensúlyozza a szokásos „menedékhatást”, amely általában csökkentené a kamatlábakat, de most inkább azok emelkedését eredményezi.
A lakáspiacon a tartósan magas jelzáloghitel-kamatok nehezítik a vásárlást, miközben az elérhető ingatlanok száma nőni látszik. Szakértők azt javasolják, hogy aki teheti, minél előbb lépjen a piacra, mielőtt a kamatlábak tovább emelkednek. A piaci szereplők találgatják, vajon a Fed várható vezetőváltása érdemben befolyásolja-e a kamatszint jövőbeli alakulását.
Nagy figyelmet kap a repülőjegyek drágulása is, ugyanis a háború következtében az olaj- és repülőgép-üzemanyagárak meredeken emelkednek. A légitársaságok már át is hárították költségeiket az utazókra, emiatt még a belföldi jegyárak is látványosan emelkednek. Szakértők arra ösztönzik az utasokat, hogy minél előbb foglaljanak, hiszen a későbbiekben további áremelkedések várhatók.
A helyzet az élelmiszerárakban is meglátszik, hiszen a növekvő szállítási költségek egyre jobban beépülnek a termékek árába. Az érintett régiók logisztikai fennakadásai a műtrágya- és üzemanyag-ellátást is érintik, emiatt a mezőgazdasági termelőknél is nőnek a költségek. Kérdés, meddig marad tartós a drágulás és a bizonytalanság.
