A Bitcoin globális számítási hálózata a közelmúltban hirtelen jelentős gyengülést mutatott, amikor a hash ráta több mint 15%-kal csökkent tíz nap alatt. A történelmi példák, mint a 2021-es kínai bányászati tiltás vagy a kazahsztáni internetleállás, jól mutatják, mennyire érzékeny lehet a hálózat a geopolitikai és infrastrukturális zavarokra.
Érdekes kérdés, hogy a mostani hash ráta zuhanásáért pontosan ki vagy mi felelős: sokan gyorsan Iránra mutattak, különösen a közelmúltbeli izraeli és amerikai csapások, illetve az energiaellátási problémák miatt. Ugyanakkor, a videó arra is rámutat, hogy az Egyesült Államokban tomboló hőhullám és az emiatt leálló bányászfarmok éppúgy szerepet játszhattak.
Az iráni történet különösen izgalmas: a kormány 2018 után a szankciók megkerülésére használta a kriptót olcsó energiával. Így jövedelmező bányászati iparág alakult ki, amely hamar kettévált szabályozott és kiterjedt illegális szektorra. Az adatok szerint a legbefolyásosabb állami szervezetek, mint az IRGC, is komoly szereplői lettek a Bitcoin-bányászatnak.
Ezzel párhuzamosan az iráni lakosság is menekülőutat talált a kriptóban a helyi valuta értékvesztése elől, ami tőkekivonáshoz és újabb feszültségekhez vezetett a hatóságok és a nép között. A digitális felügyelettől a belső ellentmondásokig számos kérdés vetődik fel, amelyek új perspektívából világítják meg a globális kriptopiac és az állami szabályozás viszonyát.
