Az intézményi szereplők egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Bitcoin piacára, ami jelentősen átalakítja a kriptovaluta piac szerkezetét. Az elhangzottak alapján már közel 2,3 millió bitcoint tartanak ETF-ek és vállalati kincstárak, ami a teljes készlet jelentős részét teszi ki. Ez a változás csökkentette a Bitcoin volatilitását, miközben új piacdinamikát hozott létre.
A beszélgetés során kiemelték, hogy az intézményi kereslet ugrásszerű növekedése háttérbe szorította a korábbi, négyéves ciklusok jelentőségét. Az intézmények passzív tőkeinjekciója stabilabbá tette a piacot, azonban ezzel együtt a magánbefektetők, azaz a retail szerepe is mérséklődött.
Új megközelítésként vetődött fel, hogy a Bitcoin nem csupán az úgynevezett ‘felezésekhez’ kötött, hanem egyre inkább a globális makrogazdasági folyamatokra, például a pénzkínálat növekedésére és a monetáris politikára reagál. Az is szóba került, hogy a Bitcoin mostanra érettebb, intézményi szintű befektetési termékké vált, ezért egyre jobban követi az amerikai részvénypiacokat is.
Felszínre került az a kérdés is, hogy az egyre nagyobb piaci kapitalizáció és a régi befektetők masszív nyereségei miatt fokozódik az eladói nyomás. Ez párhuzamosan zajlik azzal, hogy az új intézményi tőke lassabb, ám stabilabb növekedést biztosít.
Végül a résztvevők megvitatták, elegendő lehet-e az intézményi befektetők átáramló tőkéje ahhoz, hogy újabb csúcsokat érjen el a Bitcoin anélkül, hogy a retail szegmens újra belépne. Korábban az ilyen parabolikus emelkedéseket gyakran a széleskörű magánbefektetői érdeklődés hajtotta, most azonban a hangsúly a profi szereplőkön van, és ez új korszakot jelent a kriptovaluta piac történetében.
