Az online világ mindennapjainkat uralja, és az algoritmusvezérelt, folyamatosan csatlakoztatott internetes környezetben egyre többen próbálnak tudatosan elszakadni a digitális élettől. Egyre erősebben jelentkezik az igény arra, hogy valódi emberi kapcsolatokra, offline tevékenységekre és fizikai tapasztalatokra koncentráljunk, miközben a tartalomgyártók és a legnagyobb tech cégek mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb időt töltsük az eszközeinken.
Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a digitális korszak előtti időkre, és fizikai médiát gyűjtenek, CD-lejátszót vagy DVD-gyűjteményt vásárolnak, hogy lassabb, tudatosabb élményeket teremtsenek. Ezzel szemben azonban egyre élesebben megmutatkozik a társadalmi szakadék: az offline élethez ma már időre, pénzre és megfelelő térre van szükség – ezek pedig nem mindenki számára elérhetők.
Az internetes tartalomfogyasztás a társas életet is befolyásolja: a közös, offline élmények helyett digitális mémek és rövid videók jelentik a társalgás alapját, miközben az algoritmusok által személyre szabott hírfolyamok tovább szegmentálják a társadalmat. Emellett egyre gyakoribb jelenség, hogy a valós élményeket is az online láthatóság vagy monetizáció szempontjából élik meg egyes tartalomgyártók.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon egészséges-e a folyamatos online jelenlét, illetve milyen gazdasági, társadalmi és mentális következményei vannak annak, ha valaki offline szeretne maradni. Felmerül: tényleg luxus lett ma az, ami korábban mindennapos volt – az internet nélküli élet?
