Az intelligencia fogalmának újragondolása forradalmi változásokat hozhat a tudományban. Hosszú ideig úgy hittük, hogy az intelligencia kizárólag az aggyal rendelkező élőlényekre jellemző, ám a kutatások azt mutatják, hogy ez a kép túl szűk.
Olyan különleges szervezetek, mint a Physarum polycephalum nevű nyálkagomba, képesek összetett feladatokat megoldani, emlősagyszerű viselkedést mutatni, és akár labirintust is képesek ‘kijutni’ – mindezt idegrendszer nélkül. Egy friss kutatás mechanikai alapon magyarázza viselkedésüket: belső folyadékmozgás vezérli reakcióikat, amely az adott helyzetben leghatékonyabb út megtalálásához vezet.
Nemcsak egyedek, hanem csoportok esetén is megjelenik az intelligencia: a hangyák és más szociális rovarok kolóniái bonyolult problémamegoldó rendszerekké alakulnak, anélkül hogy központi vezető irányítaná őket. A csoporton belüli kommunikáció egyszerű szabályokon és helyben hagyott kémiai jeleken alapul, így decentralizált önszerveződésként jelenik meg.
A leírt jelenségek azt sugallják, hogy új oldalról kell közelíteni az intelligencia meghatározását: nemcsak egyéni agyhoz, hanem akár egyszerű mechanizmusokhoz vagy közös viselkedési mintázatokhoz is kötődhet. Ez a gondolat a mesterséges intelligencia fejlesztésekben is új lehetőségeket nyithat, ahol a hangsúly a decentralizált, csoportszintű rendszereken van.
