Az online közösségi oldalak, különösen az Instagram, folyamatosan a kutatások középpontjában állnak, amelyek az emberi agyra gyakorolt hatásukat vizsgálják. Ezek az oldalak – tudatos tervezéssel – olyan viselkedésekre ösztönzik a felhasználókat, amelyek szorosabban kapcsolódnak az agy jutalmazó rendszeréhez, mint gondolnánk.
Publikált tanulmányok MRI-vizsgálatokkal mutatják meg, hogyan reagálnak a különböző agyi területek, amikor valaki lájkol vagy lájkot kap egy közösségi fotón. Nemcsak a dicséret, hanem a negatív visszacsatolás is aktivitást vált ki a jutalmazó központban, és ez könnyen vezethet a közösségi médiafüggőség kialakulásához.
Felmerül a kérdés, hogy a magas fokú közösségi médiahasználat valóban megváltoztatja-e az agy szerkezetét, vagy inkább csak kihasználja a már meglévő idegi mintázatokat. Kutatások azt is vizsgálják, hogy milyen mértékben kapcsolódnak a kamasz agyműködési sajátosságai a lájkok és online interakciók megítéléséhez, és vajon érzékenyebbek-e ők az online közeg jutalomstratégiáira, mint a felnőttek.
Kritikus téma az algoritmusok szerepe is, amelyek nemcsak információkat ajánlanak, hanem az emberi elfogultságokat is felerősíthetik, így elősegítve akár a félretájékoztatás vagy a konfliktusok terjedését is. Egyes tanulmányok szerint a közösségi médiahasználók érzelmi állapota is romolhat a túlzott érintkezés hatására, különösen tinédzserkorban.
