Todd Blanche legutóbbi nyilatkozataiban az igazságügyi minisztérium és az elnöki hivatal közötti függetlenség kérdése került előtérbe. Az új főügyész egyértelműen elutasította, hogy bármilyen függetlenségi ígéretet tegyen, miközben hangsúlyozta, hogy minden döntést integritással fognak meghozni.
Vita alakult ki arról, hogy a Fehér Házból érkező befolyás mennyire rontja a minisztérium működését, és hogy mennyiben veszíthetik el a tapasztalt ügyészek és nyomozók a bizalmukat vagy akár az állásukat. Ezzel összhangban többen rámutattak: az intézményi önállóság csökkenése veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás hatékonyságát.
Szóba került az is, mi tekinthető „megfelelő” kapcsolatnak az elnöki hivatal és az igazságügyi minisztérium között, illetve hol húzódik a határ a jogos véleménynyilvánítás és a politikai befolyás között. Korábbi kormányzati példák, vezetőváltások és jogi normák változásai mind rámutatnak arra, mennyire vitatott, hogy az igazságügy mennyiben lehet független a politikai vezetéstől.
Bővebben felmerültek olyan kérdések is, hogy a közvélemény mennyire érzékeny a politikai befolyásolásra, és mennyiben várja el, hogy az igazságügyi vezetők a jogrend, ne pedig a politikai hatalom szolgái legyenek. Az intézményi normák változása, különösen a Trump-érában, tovább bonyolítja ezt a képet.
