Képzeljünk el egy rendszert, amelyhez napjainkban szinte bármely rendvédelmi szerv hozzáférhet a forgalomban részt vevő autók rendszámainak adataihoz. Glenwood Springs, egy coloradoi kisváros példája jól mutatja, hogy még azokban a közösségekben is, ahol kifejezetten ellenzik az állami együttműködést a szövetségi bevándorlási hatóságokkal, egy magáncég által üzemeltetett rendszeren keresztül mégis eljuthatnak az adatok az ICE-hoz.
A Flock Safety nevű startup, amely automatikus rendszámfelismerő kamerákat és adatbázisokat üzemeltet, lehetőséget teremt arra, hogy helyi és országos rendvédelmi szervek adatokat osszanak meg egymással – ilyen módon pedig az ICE is hozzáférhet az eredetileg helyi célra gyűjtött információkhoz. Az ilyen rendszerek nemcsak törvényes nyomozások során használhatók, hanem jelentős a visszaélési potenciál is: több példát is találni arra, amikor egyes rendőrök személyes okokból éltek vissza a hozzáféréssel.
További aggodalomra ad okot a technológia terjedése a magánszektorban, például áruházláncok, mint a Lowe’s is használják a rendszert, ám ezekről teljesen átláthatatlan, hogy ki fér hozzá az adatokhoz, és milyen célból. Ez megkerüli a polgári ellenőrzést, és lehetőséget ad arra, hogy akár az ICE is könnyűszerrel beléphessen a rendszerbe az ország számos pontján.
A felvételek bemutatják, hogyan bővült ki az ICE eszköztára további digitális megfigyelési módszerekkel, mint például a Mobile Fortify nevű arcfelismerő applikációval vagy az úgynevezett Stingray készülékekkel, amelyek mobiltelefonok mozgását képesek követni. Ezek az eszközök gyakran hibáznak, de az ICE sokszor nem vár tényleges, jogszerű megalapozottságot, hanem gyenge adatokra támaszkodva is intézkedik, ami alapvető jogi problémákat vet fel.
Az egész rendszer súlyos társadalmi kérdéseket vet fel arról, hogy mennyire veszélyezteti a tömeges digitális megfigyelés a magánszférát, az állampolgárok jogait, és mennyire átláthatóak ezek a technológiák a közösségek számára. A videó számos példát hoz a visszaélés lehetőségeire, és felveti a kérdést, hogy ki ellenőrzi az adatgyűjtés határait: egyáltalán létezik-e ilyen ellenőrzés?
