Körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt a földi élet komoly kihívások elé nézett: a komplexitás növekedése lelassult, az atmoszféra megváltozása katasztrófát okozott, és az élet majdnem kihalt. Ekkor azonban egy különös biológiai esemény indított el új evolúciós irányokat: megszületett az első eukarióta sejt.
Ez a fordulópont lehet az oka annak, hogy az univerzumot nem népesítik be fejlett idegen civilizációk – legalábbis a híres Fermi-paradoxon szerint. A paradoxon alapja, hogy a galaxisban rengeteg, az élethez hasonló körülménnyel rendelkező bolygónak kellene léteznie, mégsem látunk nyomát idegeneknek. Vajon létezik egy fejlődési lépcső, amelyen szinte senki nem jut túl?
A friss kutatások szerint az eukarióta sejtek kialakulása, illetve a DNS működésében bekövetkező „algoritmikus forradalom” kritikus jelentőséggel bírt az élőlények komplexitásának növekedésében, és egyedülálló lehet a világegyetem életet hordozó bolygóin. Mindez új nézőpontból magyarázhatja, miért nem találkozunk intelligens civilizációkkal.
Felvetődik a kérdés: valóban rendkívül ritka szerencsés esemény volt az eukarióta sejt megjelenése, vagy az univerzumban máshol is sor kerülhetett hasonlóra? Lehet, hogy a galaxis telis-tele van egyszerű életformákkal, de a komplexitás fejlődésének kulcslépése csak nálunk történt meg?
