Több mint tizenkét év telt el azóta, hogy az Európai Unió utoljára bővített, és azóta számos ország várakozik a tagságra, miközben az eljárás lelassulása egyre nagyobb politikai fáradtságot eredményez a tagállamok és a jelölt országok oldaláról egyaránt.
Az összeállítás bemutatja, hogyan zajlik valójában az EU csatlakozási folyamata: a jelentkezéstől kezdve a tárgyalási fejezeteken át egészen a ratifikációig. Különböző országok előrehaladását, mint például Montenegró, Albánia, Szerbia vagy Ukrajna, konkrét példákon keresztül elemzi, miközben rámutat olyan akadályokra, mint a tagállami vétók és az egyes országokhoz társuló vitás kérdések.
Felmerül, milyen ellentmondások mutatkoznak abban, ahogyan az EU a jelentkező országokat kezeli: néhány régebbi tag enyhébb szigorral jutott be, mint a mostani jelöltek; egyeseknek nem kell területi vitákat megoldaniuk, míg másoknál ez akadály. Gyakori vita, hogy az uniós tagállamok politikai érdekek és bilaterális viták miatt blokkolják a folyamatot, így sajátos precedenseket teremtenek a régió országai számára.
Az anyag számos felvetett reformjavaslatot is bemutat: a bilaterális kérdések leválasztását a technikai tárgyalásokról, a ‘kétsebességes Európa’ koncepcióját és a szavazási rendszer megváltoztatását. Elemzi ezeknek a javaslatoknak az előnyeit, illetve azt, hogyan reagálnának rá az érintett felek.
A végén szó esik arról, miként értelmezi a média a bővítés aktuális eseményeit, és hogyan mutatkoznak meg az egyes politikai irányzatok eltérő narratívái a nyilvánosságban.
