Az első világháború kirobbanásának okait máig élénk viták övezik. Több évtizedes történelmi előzmények, bonyolult szövetségi rendszerek, imperialista törekvések és nacionalista mozgalmak fokozatos kiéleződése feszítette Európa nagyhatalmait koalíciókra és rivalizálásra, amelyek az 1914-es szarajevói merénylet után robbanáshoz vezettek.
A dokumentumfilm végigvezeti a nézőt az 1870-es évektől induló történéseken: az európai nagyhatalmak gyarmati versengésén, fegyverkezési hullámain, valamint a Balkán-félsziget állandó forrongásán keresztül. Bemutatásra kerül, hogy a birodalmak milyen módon kezelték a társadalmi feszültségeket, illetve miként próbálták a nacionalizmust a bel- és külpolitikai célok szolgálatába állítani.
Kiemelt figyelmet kapnak a századforduló politikai válságai és háborúi: a brit-búr háború, az orosz–japán háború, az itáliai-török konfliktus és a Balkán-háborúk. Ezek a krízisek megmutatják, mennyire ingatag volt a nemzetközi egyensúly, és hogyan tolták a hatalmak a határaikat egymás rovására.
A balkáni válságok, különösen Bosznia-Hercegovina annektálása, a Szerbia körüli fokozódó feszültségek, valamint az egymást átszövő szövetségi rendszerek szerepe szintén hangsúlyosak. A film végigveszi, miként vált a szarajevói merényletet követően egy regionális konfliktus globális háborúvá, miközben felvet olyan kérdéseket, hogy egyáltalán elkerülhető lett volna-e a világégés, és hogy mely országok cselekedetei járultak hozzá leginkább a válság eszkalációjához.
Felmerülnek elméleti kérdések is: mekkora szerepe volt a „háborús hangulatnak”, a hadseregek merev mozgósítási terveinek, vagy éppen a döntéshozók félreértéseinek a végkifejlet kialakulásában? Kiknek állt érdekében a katonai konfliktus, és lehetséges volt-e más útra terelni a történelem menetét?
