Az univerzum működésének felfedezése során az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon létezhet-e élet más bolygókon, vagy akár idegen civilizációk is rejtőzhetnek a galaxisban. Olyan helyeket vizsgálunk, mint a kettős csillagrendszerek, ahol bolygók vad kilengésekkel, vagy akár fagyott pusztaságokon élik mindennapjaikat. A csillagászok hipersebességű csillagokat és a fekete lyukak erejét tanulmányozva olyan csodálatos és ijesztő környezeteket fedeznek fel, ahol egy bolygó parabola pályán száguldhat ki a galaxisból.
Bolygószintű kataklizmák, galaktikus ütközések és elementáris erejű robbanások alakítják a csillagközi teret: szupernóva-robbanások terjesztik szét a létfontosságú elemeket, mint a szén, oxigén, nitrogén, amelyek az élet alapjai lehetnek. Kiderül, hogy ezekből az „életépítő kockákból” nemcsak a Földön találhatunk, hanem meteorokon, üstökösökön és más bolygók felszínén is. Mindez azt sugallja, hogy talán nem vagyunk egyedül, és az élet kialakulásához szükséges összetevők a világegyetem számos pontján rendelkezésre állnak.
Fejtegetések indulnak a földönkívüli civilizációk lehetséges technológiai fejlettségéről és az áthidalhatatlannak tűnő távolságokról. Vajon miért nem találkoztunk még „Dyson-gömbökkel” vagy galaktikus energiaforrásokat kihasználó társadalmakkal? Felmerül a „Nagy Szűrő” hipotézis, amely szerint lehet, hogy továbbfejlődő intelligens élet csak ritkán képes tartósan fennmaradni, vagy egyszerűen túl rövid ideig létezik ahhoz, hogy észrevegyük.
A Mars felszínén talált szerves molekulák, a Földre hullott marsi meteoritok és a világűrben kibírni képes mikrobák mind arra ösztönöznek, hogy újragondoljuk életünk eredetét — talán mi is „bevándorlók” vagyunk egy másik bolygóról. Az exobolygók kutatása feltárja, mennyire változatosak lehetnek az élhető világok, miközben rádiójelek és mágneses pályák segítségével próbálunk nyomára bukkanni egy második Földnek.
Különleges jelentősége van azoknak a mechanizmusoknak, amelyek élhetővé, de egyúttal sérülékennyé is teszik a bolygókat: a mágneses mezők, a keringés stabilitása, a Hold jelenléte vagy éppen a Jupiter védelmező gravitációja. Mindezek együttese formálja a kérdést: vajon a Föld a legalkalmasabb hely az élethez, vagy létezhet még nála is jobb otthon valahol az univerzumban?
