A Lucasfilm Games által 1985-ben kiadott The Eidolon egy akkoriban úttörőnek számító 3D-s játék, amelyben a játékosok egy barlangrendszerben vezetnek végig egy járművet, miközben különféle ellenségekkel és kihívásokkal néznek szembe. A fejlesztés során felhasznált fraktáltechnológia nemcsak a barlangok megalkotását tette lehetővé, hanem azt is, hogy minden pálya különleges és valósághű hangulatot keltsen. Az energiagömbök gyűjtése, az idő és az ellenfelek folyamatos kezelése adja a feszültséget, amely végigkíséri a játékost a nyolc szinten át tartó küldetésén.
Különféle platformokon, többek között C64-en, Amstrad CPC-n, ZX Spectrumon, Apple II-n, MSX-en és NEC PC-8801-en is megjelent a játék, és minden változat sajátos tulajdonságokat, grafikai megoldásokat és játékmenetbeli eltéréseket tartalmaz. Felmerül a kérdés, hogy melyik port nyújtja a legjobb játékélményt, illetve hogyan teljesítenek egymáshoz képest az egyes rendszerek.
A technikai különbségek vizsgálata mellett szó esik a játékmenet részleteiről is: a különféle színű energiagömbök szerepe, az ellenségek legyőzésének stratégiái, valamint az idővel való versenyfutás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék érdekes választ adjon a ’80-as évekbeli videojáték-fejlesztés kérdéseire. Az elemzés rámutat arra is, mennyire fontos a játékélmény és a technológiai megvalósítás összhangja az adott platformokon.
