A 15. században az Azték Birodalom uralta Amerika egyik legnagyobb városát, amelynek központjában lenyűgöző piramisokat emeltek az isteneik tiszteletére. Kutatók ma is vizsgálják, miként sikerült az aztékoknak ennyi embert és erőforrást mozgósítaniuk építményeik létrehozásához.
Metapec városának domboldalán rémisztő temetkezési hely tárult fel: több mint száz csontváz, különféle módon és mellékletekkel eltemetve. Ezek a leletek nemcsak a birodalom nagyságát, de összetett társadalmi szerkezetét és az együttélés különféle formáit is feltárják, különösen az egykori legyőzött törzsekkel való kapcsolatot.
A film betekintést enged a grandiózus építkezések rejtelmeibe: modern, kísérleti régészek helyszíni piramisépítéssel próbálják megérteni az azték konstrukciós eljárásokat, az anyagok felhasználását, illetve a habarcskeverés részleteit.
Az epizód bemutatja az elit harcosi rendek – például a sas- és jaguárharcosok – működését és kiképzését, valamint rituális szerepüket az emberáldozatokban, amelyeknek szakrális jelentősége alapvető volt az azték világképben.
Érdekes témaként jelenik meg az infrastrukturális fejlődés, például az aquaeductusok és a chinampa mezőgazdasági művelési rendszer – az ember alkotta úszókertek –, amelyek lehetővé tették a főváros, Tenochtitlán élelmezését és ivóvízellátását. Továbbá felmerül az is változó témaként, hogyan integrálták a meghódított népeket és miként használták fel adóként a nyersanyagokat, többek közt a díszítéshez szükséges meszet is.
A film zárásaként végigkísérhetjük az azték piramisok pusztulását, és azt is, miként hasznosították újra az építőanyagot a spanyol hódítók saját templomaik számára, valamint hogy milyen kihívásokkal szembesültek az aztékok útjában álló, majd mérhetetlenül pusztító járványok és haditechnikai újdonságok a világhódító találkozás során.
