Az automatizáció fejlődése és a „kognitív hiper-bőség” korának küszöbén állunk – ezt a fordulópontot mutatja be az első epizód abban a sorozatban, amely a munkautáni gazdaság kérdéskörét vizsgálja. A beszélgetés kiindulópontja, hogy a gazdasági termelékenység és a humán munkaerő egyre inkább elválik egymástól: a GDP nő, miközben a bérek stagnálnak vagy csökkennek, ahogy az automatizáció egyre több feladatot vesz át.
A téma történeti áttekintésre is kiterjed: hogyan változtatta meg az emberi munkát az ipari forradalmak sorozata; miként alkalmazkodtak vagy maradtak le egyes országok, és milyen sors várt a késlekedőkre? A technológia mindig katalizátora volt a társadalmi és gazdasági változásoknak – ám a mostani hullám, az AI-vezérelte automatizáció, univerzálisabb és gyorsabb, mint valaha.
A vitában felmerül, hogy a jelen technológiai forradalma vajon létre tudja-e hozni azokat az új munkahelyeket, amelyek ellensúlyozni fogják a tömeges munkaerő-kiesést, vagy ezúttal a kreatív rombolás régi logikája nem fog működni. Példákkal mutatják be: már most is számos munkakör szűnt meg vagy alakult át a mesterséges intelligencia és digitális megoldások megjelenése miatt – különösen a tudásalapú és rutinfeladatok terén.
A szerzők érdekfeszítő kérdéseket vetnek fel a jövő társadalmáról: meddig és miben marad szükség az emberi munkaerőre, amikor a gépek szinte mindent olcsóbban, gyorsabban, sőt bizonyos esetekben már jobban is tudnak – akár gondolkodásban is? Hogyan alakítják át a szuper-skalázható tech cégek és a „tőkeintenzív” üzleti modellek a társadalmi-gazdasági hatalmi szerkezeteket, és vajon kié lesz az új világban az anyagi jólét és a döntés joga?
Végül szó esik a küszöbön álló kihívásokról: hogyan mérhető, kezelhető vagy szabályozható mindez, és vajon a társadalmak képesek lesznek-e békésen, igazságosan alkalmazkodni – vagy súlyos válságok várnak ránk? A témákra konkrét válaszokat, megoldásokat a sorozat későbbi részei ígérnek, most csak a fő dilemmák, párhuzamok és a változások irányai kerülnek kibontásra.
