A globális zöld átállás hátterében egyre nagyobb igény jelentkezik olyan ásványokra, mint a nikkel, kobalt vagy lítium, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek és akkumulátorok gyártásához. Az előadó felhívja a figyelmet arra, hogy ezek az ásványok gyakran őslakosok földjein találhatók, így a kitermelésük nemcsak környezeti, hanem jelentős társadalmi és kulturális következményekkel is járhat.
Több példán keresztül bemutatja, hogyan érinti az ércek kitermelése a helyi közösségeket, és milyen konfliktusokat okoz a megújuló energiához kapcsolódó nyersanyagválság. Szóba kerülnek nagy volumenű környezeti katasztrófák, a cégek felelőssége, valamint a globális ellátási láncok átláthatóságának és etikus működésének kérdései.
Az előadás központi témája az őslakos népek jogainak tiszteletben tartása, különös tekintettel az önrendelkezéshez és a szabad, előzetes, tájékozott beleegyezéshez való jogra. Kiemeli annak fontosságát, hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit, hanem új, igazságosabb megközelítéseket alkalmazzunk a fenntarthatóság jegyében. Megjelenik az is, mennyire nélkülözhetetlen a hagyományos tudás és a közösségi megoldások bevonása a klímaválság kezelésében.
Ezen összefüggések mentén izgalmas kérdések merülnek fel: Hogyan lehet egyszerre fejleszteni a zöld technológiákat, tiszteletben tartani az őslakos közösségek érdekeit, és elkerülni a környezet kizsákmányolását? Mit jelent valóban felelős, átfogó szemlélet a klímapolitikában?
