Az árnyékolás egyik legfontosabb titka az élkezelésben rejlik. A festésnél nemcsak a színek és a világítás számítanak, hanem az is, hogy hogyan kezeljük a határokat a különböző felületek, formák között.
Különféle éltípusokat lehet megkülönböztetni: kemény élek, határozott, lágy és elveszett élek. Ezek mindegyike más-más vizuális hatást eredményez: a kemény élek kiemelhetnek fontos részleteket, míg a lágy vagy elveszett élek elrejtik a kevésbé fontos zónákat és a figyelmet más pontokra terelik.
A bemutatott példákon keresztül látható, mennyire meghatározhatja a kompozíciót, hogy mennyire kontrasztos vagy éppen elmosott egy adott átmenet – például árnyék, hajtás vagy arcél. Az élkezelés tudatos alkalmazásával egy-egy rajz vagy festmény jóval olvasmányosabbá, hatásosabbá tehető.
Felmerül a kérdés, hogy a művészek hogyan döntenek a különböző éltípusok megfelelő használatáról, illetve hogy a fekete-fehérben elkezdett festmények hogyan nyernek új életet, amikor színt kapnak. Az oktató említi, milyen fontos megtanulni ezeket az alapokat, mielőtt a színezésre térnénk át.
Végül szóba kerül, hogy a digitális festészet tanulói számára milyen speciális eszközöket, példákat kínál a tanfolyam, és felvetődik az is, hogy milyen változásokat hozhat mindez az alkotók fejlesztésében.
