Az aranyvásárlás mögött gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségek húzódnak meg. Claudia Vega kutató a perui Amazonas egyik legérzékenyebb területén, Madre de Dios tartományban dolgozik, ahol az aranybányászat komoly károkat okoz az őserdőben.
A kézműves bányászat világszerte az aranytermelés mintegy 20%-át adja, és ezek az egyszerű módszerek jelentős mennyiségű higanyt juttatnak a természetbe. A folyamat során a higany közvetlenül vagy párolgás útján kerül a környezetbe, ahol hosszú távon súlyos egészségügyi következményekhez vezethet – az emberek akár évekkel később érzik csak a veszélyes anyag hatásait.
A helyi lakosság, köztük az őslakos közösségek, közvetve is érintettek; fő fehérjeforrásuk, a hal, gyakran szennyezett. Az Amazonasban élők vérében a világ egyik legmagasabb higanyszintjét mérték, ami neurológiai zavarokat, fejlődési rendellenességeket és más egészségügyi problémákat is okozhat.
A tudósok és helyi szakemberek azon dolgoznak, hogy tudományos adatokat jól érthető módon osszanak meg a helyiekkel, hogy azok megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Ugyanakkor komoly kihívást jelent, ha a piaci szereplőket, a bányászokat vagy a fogyasztókat nem érdekli, honnan származik az arany – mindez súlyosbítja a helyzetet. Felvetődik a kérdés: hogyan érhetnénk el, hogy az arany valódi ára mindenkihez eljusson?
