Az éghajlati rendszerek összetettsége okozhatja, hogy a globális felmelegedés hatásai időnként ellentmondásosnak tűnnek: például előfordulhatnak váratlan hideg hullámok is egy melegedő Földön. Sok szó esik az Atlanti-óceánban zajló nagy áramlási rendszerekről, különösen az Atlanti Meridionális Invertáló Cirkulációról (AMOC), amelynek működése jelentős hatással van Észak-Amerika és Európa éghajlatára.
Több tudományos tanulmány vizsgálja az AMOC lehetséges lassulását vagy akár összeomlását. Egyes új kutatások szerint az áramlat az utóbbi évtizedekben jelentős gyengülést mutatott, más eredmények pedig rámutatnak arra, hogy ha a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási trendek fennmaradnak, az évszázadok során akár teljes összeomlás is bekövetkezhet, ami drasztikus klímaváltozással járhat főként Európában.
Más kutatások ezzel szemben kevésbé borúlátók: módosított modellek és újabb adatelemzések azt mutatják, hogy az AMOC rendszer akár viszonylag ellenálló is lehet, és a következő évtizedekben, sőt a 21. század végéig sem feltétlenül omlik össze. Felmerül az a kérdés is, hogy mekkora szerepe van az óceán más áramlatainak, például a csendes-óceáni áramlatoknak az egész mechanizmus stabilitásában.
Külön érdekessége a témának, hogy van egy rejtélyes hidegfolt Dél-Grönlandnál, amely szintén az AMOC gyengülésének lehetséges nyoma lehet, de a kutatók még keresik az okokat. A kihívás az, hogy a különböző mérési és modellezési módszerek eltérő eredményekhez vezetnek, így folyamatosan új adatokra és elemzésekre van szükség a rendszer valódi állapotának megértéséhez.
A videó emellett kitér a múlt eseményeire, például az úgynevezett Lake Agassiz hatalmas édesvíz-kiáramlására és az ennek tulajdonított ifjabb dryasz glaciális epizódra. Szóba kerülnek a jelenleg napirenden lévő kockázatok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az AMOC állapotához, például élelmiszer-ellátás, energia- és infrastruktúra-biztonság, valamint a kormányzati intézkedések, amelyeket egyes országok – mint például Izland – kezdeményeznek a lehetséges veszélyek kezelésére.
Felvetődik a globális együttműködés és a természetmegőrző kezdeményezések szerepe is, bemutatva például a Planet Wild közösségi természet-helyreállító misszióit, amelyekhez bárki csatlakozhat, és így részese lehet a természetvédelem konkrét eredményeinek.
