Az amerikai közvélemény megosztott az Egyesült Államok legutóbbi iráni katonai akciójának megítélésében. Különböző közvélemény-kutatások (CNN, Fox, Ipsos, NBC) jelentős eltéréseket mutatnak abban, hogy a lakosság támogatja-e vagy ellenzi a beavatkozást, és nem világos, mi okozza ezeket a különbségeket, hiszen a kérdések és az adatok gyűjtésének ideje szinte azonos volt.
Érdekes különbségek rajzolódnak ki a katonai szolgálatot teljesítők és az általános lakosság véleménye között is. Azok körében, akik jelenleg vagy korábban szolgáltak a hadseregben, lényegesen nagyobb a támogatás az iráni katonai akció iránt, miközben a szélesebb társadalomban inkább elutasítás tapasztalható.
A vita nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is megjelenik. Több nagyvárosban, például New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscóban is tüntetéseket tartanak; az iráni származású amerikaiak közössége pedig sokszínű és sokszor ellentmondásos nézeteket képvisel. Egyesek a katonai fellépés miatt reménykednek a rendszer bukásában, mások viszont a diplomáciai utat tartanák helyesnek, vagy a helyiek önrendelkezésében hisznek a változás előmozdításában.
A megosztottságot tovább fokozzák a Trump-kormányzat és az amerikai külpolitika elmúlt éveiben tapasztalható irányváltások: miközben kampányában izolacionizmust ígért, a valóságban több külső katonai fellépésre is sor került. A diplomaták és elemzők azt vizsgálják, vajon ezek a lépések miként alakítják át az elnök megítélését, és mik lesznek a hosszú távú következmények.
