Az elemzés középpontjában az Amerikai Egyesült Államok politikai vitái és közvélemény-kutatásai állnak, különös tekintettel az ICE-ra (Immigration and Customs Enforcement), valamint a Nemzeti Gárda telepítésére amerikai városokba.
Az adatok bemutatják, milyen megosztóak ezek a biztonságpolitikai lépések, és hogy az ezekhez kapcsolódó kormányzati kommunikáció mennyire eltér a választók tényleges véleményétől. Kiemelt hangsúlyt kapnak a portlandi események, ahol a Trump-adminisztráció szövetségi erőket vezényelt ki, valamint az ezt követő közvéleményváltozások is részletesen tárgyalásra kerülnek.
Felszínre kerülnek azok az ellentétek is, amelyek a szövetségi kormányzat és a helyi vezetés között feszülnek például Illinois vagy Chicago esetében. Érdekes kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az adminisztratív lépések inkább félelmet és feszültséget keltenek, vagy valóban a közbiztonságot szolgálják-e, illetve miként befolyásolják ezek az elnök népszerűségét és a választói hozzáállását.
Végül szó esik a kormányzat finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakról, a pártközi egyeztetések kihívásairól, valamint a közel-keleti helyzethez kapcsolódó diplomáciai kezdeményezésekről, mint az Abraham-egyezmények és a gázai tűzszüneti javaslat. Ezeken keresztül a néző betekintést nyer a kongresszusi és külpolitikai viták hátterébe is, ahol a döntéshozók egyensúlyoznak a biztonsági, etikai és politikai szempontok között.
