Az amerikai közvélemény egyre inkább elutasítja az Irán elleni háborút, ahogy azt a legfrissebb Washington Post felmérések is mutatják. Az elutasítottság történelmien mélyponton van, ami igen ritka háborúk esetében, különösen a konfliktus korai szakaszában. Korábban sosem volt ilyen gyors és markáns negatív fordulat a szimpátiában, még az iraki vagy az afganisztáni háborúk idején sem.
Részletes adatok mutatják, hogy mind az általános lakosság, mind a republikánus szavazókhoz közelebb álló függetlenek nagy többséggel vélik úgy, hogy a háború nem érte meg. Ezzel párhuzamosan a politika és a média is próbálja értelmezni az okokat: az elhúzódó harcok, a gazdasági nehézségek, az üzemanyagárak emelkedése mind hozzájárulnak a kiábránduláshoz.
Kiemelt hangsúly esik arra, hogy az amerikai társadalom korábbi tapasztalatai Irakban és Afganisztánban komoly hatással vannak a jelenlegi véleményükre. Felmerül a kérdés, valóban volt-e kellő stratégiai terv, illetve sikerült-e elérni a kitűzött célokat. Komoly kételyek merülnek fel az elnöki kommunikációval és a transzparenciával kapcsolatban is.
Továbbgondolásra késztet az is, hogy a háború támogatottsága miért zuhant ilyen gyorsan, illetve hogy a gazdasági és politikai következmények miként alakítják majd a következő választási ciklust. A beszélgetések során sokan azt találgatják, milyen hosszú távú hatása lehet ennek a válságnak, és vajon lesz-e olyan megállapodás, ami valóban növeli az amerikaiak biztonságát, vagy a konfliktusok ismétlése várható a jövőben is.
