A világpolitikai erőviszonyok mozgásba lendültek az utóbbi időszakban: Kína felfelé ívelő tudományos teljesítménye, valamint Oroszország visszatérése jelentős kihívást jelentenek az amerikai dominanciára nézve. Ezek a tényezők azonban nem a várt összefogást hozzák magukkal az Egyesült Államokban, hanem belső megosztottsághoz vezetnek, ami gyengíti a nemzet sikerének alapjait.
A felsőoktatás, különösen az olyan kiemelkedő intézmények, mint a Harvard Egyetem, eddig az amerikai kiválóság jelképének számítottak. A tudományos rangsorokban továbbra is az amerikai egyetemek vezetik a listát, ám a politika egyre inkább támadja ezeket az intézményeket – különösen kormányzati támogatások megvonásával és adminisztratív beavatkozásokkal. Ezek a lépések várhatóan jelentős hatást gyakorolnak nemcsak az egyetemekre, hanem az Egyesült Államok pozíciójára is a globális tudományos életben.
Felmerül a kérdés: mennyire tartható fenn az az előny, amelyet az amerikai egyetemek nemzetközi vonzereje, valamint a bevándorló diákok és vezetők jelenléte jelent? Ha a világ legjobb elméi elfordulnak Amerikától – akár politikai döntések, akár adminisztratív nehézségek miatt –, az hosszú távon alááshatja az ország gazdasági és tudományos vezető szerepét.
Érdekes dilemmát jelent, hogy a politikai célok mennyiben veszélyeztetik a tudományos kiválóságot, illetve hogyan befolyásolja mindez az Egyesült Államok globális versenyképességét a jövőben. Az is izgalmas felvetés, vajon a szigorodó bevándorlási és oktatási szabályok milyen hatással lesznek az amerikai innovációra és kutatásra.
