Az általános relativitáselméletet gyakran determinisztikus elméletként jellemzik, de ez a megfogalmazás félrevezető lehet. A fizikai és matematikai részletekbe mélyedve kiderül, hogy az elmélet nem feltétlenül teszi lehetővé a jövő egyértelmű előrejelzését, még akkor sem, ha a jelenlegi állapotot teljes mértékben ismerjük.
A determinisztikusság fogalma önmagában is árnyalt: különbséget kell tenni a lokális (helyi) és a globális determináció között. Míg lokális szinten, vagyis egy kis téridőrészben, az egyenletek egyértelműen meghatározzák a jövőt, globális szinten, az egész univerzumra nézve, ez már nem mindig igazolható.
Az előadás rámutat arra, hogy az általános relativitás számos megoldása – például forgó fekete lyukak vagy Gödel-univerzumok esetén – nem teljesíti a globális hiperbolicitás feltételét. Ilyen esetekben a jövő nem csupán véletlenszerű, hanem alapjaiban nem is meghatározható.
A videó bemutatja, miért van jelentősége a Cauchy-felületek és a Cauchy-horizont fogalmának, és hogyan alakulhat ki több, egymást kizáró jövő a fizika egyenletei alapján. Feltárja továbbá, hogy még a kvantummechanikai valószínűségektől is eltérően, néha ténylegesen semmiféle útmutatást nem kapunk az univerzum további alakulására nézve.
Felvetődik az a kérdés is, hogy szükségszerűen kóros vagy „nem fizikai” természetűek-e ezek a megoldások, illetve hogy vajon a jövő fizikai elméletei – például a kvantumgravitáció – orvosolhatják-e ezt a problémát, vagy tovább bonyolítják azt. Az elhangzottak arra is rávilágítanak, hogy a fizikai elméletek determinisztikusságáról szóló vitáknak alapvető jelentősége van a természet törvényszerűségeinek értelmezésében.
