Az Alamo Draft House története egy különleges moziláncé, amely Texasból indult, és egyedülálló élményeivel vált híressé. Innovációik között szerepelt a film közbeni étel- és italkiszolgálás, emellett szigorú, nulla toleranciás szabályokat alkalmaztak a beszélgetésre és mobiltelefon-használatra a vetítések alatt.
Az 1990-es évek végén Austin filmkultúrája, híres alkotók és események, mint Quentin Tarantino fesztiváljai vagy az Austin Film Society, hozzájárultak ahhoz, hogy az Alamo a filmrajongók egyik zarándokhelyévé váljon. A mozilánc népszerűsége országos figyelmet keltett, és rohamos terjeszkedésbe kezdtek az évek során.
Az utóbbi években azonban sorozatos nehézségekkel szembesültek. Először botrányok, majd tulajdonosváltás, magántőkebefektetők és a Covid–19 járvány is gyengítette a helyzetüket. A pandémia idején kénytelenek voltak csődvédelem alá menni, majd újabb befektetők segítségével próbáltak talpra állni.
2024-ben a Sony Pictures felvásárolta a moziláncot, de nem csitultak a problémák. Tömeges elbocsátások, sztrájkok, uniós szervezkedések és ügyfélelégedetlenség követték egymást, különösen az új mobilrendelési rendszer bevezetése kapcsán.
A történet központi kérdése, hogy a különlegességét az egyediség és a családias hangulat adta mozilánc vajon túléli-e a multinacionális vállalati logika és piaci nyomás okozta változásokat, vagy végérvényesen elveszíti azt, ami egykor egyedivé tette?
