Az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödtek a generatív AI zenével kapcsolatos félelmek, különösen a zeneipar szereplői körében. A tartalom arra hívja fel a figyelmet, mennyire könnyű ma már szöveges utasítások alapján mesterséges intelligenciával zenét készíteni, amely gyakran felismerhetetlenül hasonlít az ember által írt zenére.
Felmerül a kérdés, hogyan változhat a zene értéke, amikor a legtöbb hallgató számára háttérzene is elegendő. Az AI által gyártott zene főként ilyen helyeken jelenik meg: reklámokban, éttermekben vagy más, kevésbé hangsúlyos környezetben, ahol az olcsóság a fő szempont.
A beszélgetés két alaptémát jár körül: a zenei önkifejezés és a zene gazdasági értékként való felhasználása. Hangsúlyozzák, hogy az AI könnyen elfoglalhatja a helyét az egyszerű, sablonos zenék piacán, ezzel veszélybe sodorva azok munkáját, akik elsősorban pénzkereseti céllal foglalkoznak zenével.
Szó esik arról is, hogy az igazi művészi önkifejezés és innováció továbbra is emberi sajátosság marad – a mesterséges intelligencia csak a meglévő sémákból dolgozik. Ugyanakkor a verseny miatt a zenészeknek is folyamatosan fejlődniük kell, dokumentálniuk kell alkotói folyamatukat, és még hangsúlyosabbá válik az egyediség és az átláthatóság.
A videó több kérdést is felvet a jövő zenéjével kapcsolatban: Mi lesz az igazi művész szerepe egy AI-uralta világban? Miért hallgatnak az emberek AI zenét, és mennyire valósak a hallgatottsági adatok? Milyen úton maradhat releváns és értékes a humán zeneszerzés?
