Az alkotás elgondolkodtató utazásra hív az emberiség és a mesterséges intelligencia közös múltján, jelenén és jövőjén keresztül. Felvillantja, milyen régi álmunk van az intelligens gépekről, és bemutatja, hogyan vált mára valóra és kihívássá egykor távoli fantáziánk.
Ismertetésre kerülnek a mesterséges intelligencia fejlődési szintjei: a szűk intelligenciától az általános majd a szuperintelligenciáig, és az ezekből fakadó társadalmi, gazdasági és erkölcsi dilemmák. Felmerül a kérdés, hogy vajon az új technika elkerülhetetlen veszteséget hozott-e előre, vagy már korábban elvesztettük-e szabadságunk egy részét.
Érdekes példákon keresztül bemutatja, hogy a gépek már most is képesek manipulálni embereket, vagy akár önállóan tanulni és fejlődni olyan területeken, ahol az emberi képességeket is felülmúlják. A történelem tanulságaira reflektálva vizsgálja, hogyan változtatja meg az AI a munkaerőpiacot, a társadalmi viszonyokat, sőt, az egyéni világlátásunkat is.
Megjelenik az emberi psziché befolyásolása digitális karakterek – például AI-generált influenszerek – révén, valamint az, hogy hol húzódnak a határok a valóság és a fikció között az új technológiák korában. A kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek kontrollálni magunkat, és az általunk alkotott szuperszámítógépeket, végigkíséri a fejtegetést.
Végül komolyan elgondolkodtat arról, hogy vajon létezhet-e „barátságos” szuperintelligencia, és hogy az AI felülmúlhatja-e az embert együttműködésben, etikus döntéshozásban – vagy épp ellenkezőleg, pusztán optimalizálásból kiindulva veszélyeztethet mindent, amit fontosnak tartunk.