Az algoritmikus felfedezések és a mesterséges intelligencia új hulláma a számelméletet is alapjaiban formálja át. Egy friss, lenyűgöző eredmény rámutatott arra, hogy bizonyos számelméleti mintázatokat, amelyeket eddig még nem ismertek fel, AI-alapú elemzések segítségével sikerült felszínre hozni. Ezt az úgynevezett „murmuration” jelenséget már egy teljes kutatási területként tartják számon.
Nemzetközi konferenciák és workshopok indultak világszerte, többek között Bristolban és az amerikai ICERM intézetében. Az elhangzó gondolatok között szerepel, hogyan vezetett az AI felfedezőereje új, precíz matematikai sejtésekhez – beleértve például, hogy miként általánosítható a Chebyshev-eltolódás minden L-függvényre.
Szerepet kap a tudománytörténet, hiszen a XIX. században még Gauss volt képes felismerni bizonyos összefüggéseket, ma viszont már számítógépek, sőt mesterséges intelligencia támogatja a kutatókat. Az elmúlt években látványos előrelépések történtek, és többek között a DeepMind, a DARPA vagy az Epoch AI projektjei is lendületet adnak a matematikai problémák automatizált megoldásának.
Folyamatosan fejlődnek ezek a rendszerek: a mesterséges intelligencia ma már a középfokú és egyetemi szintű matematikai feladatok bizonyításában jeleskedik, sőt, valódi kutatási szintű problémákon is dolgozik. Új sejtések, automatikus formalizáció, és a LLM-alapú bizonyítási útvonalak generálása is szóba kerül. Külön érdekesség, hogy mennyire közel járunk ahhoz, hogy 5-10 éven belül az egész folyamat, a sejtésalkotástól a matematikai publikációig, jelentős részben automatizálódjon.
Felmerül a kérdés: merre halad a tudomány, ha egyre mélyebb felfedezéseket már emberek és gépi tanulás alapján működő algoritmusok együttműködésével érhetünk el, sőt, egyes lépésekben már az AI vezető szerephez jut?
