A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre többen észlelnek szokatlan viselkedési mintákat azoknál a szakembereknél, akik túlzottan bíznak a gépek tanácsaiban. Az LLM-indukált pszichózis kifejezés is megjelent a szakmai diskurzusban, és a jövőben a munkahelyeken is komoly problémát jelenthet.
A videó példaként hozza fel David Buddent, a Google DeepMind egykori fejlesztési igazgatóját, aki nyilvánosan fogadott arra, hogy mesterséges intelligencia segítségével megoldja a Navier-Stokes-egyenletet, noha a tudóstársadalom szerint ez jelenleg megoldhatatlan. Az ilyen esetek világítanak rá arra, milyen veszélyei lehetnek annak, ha valaki vakon elfogadja az AI által javasolt megoldásokat, miközben figyelmen kívül hagyja a saját és a közösség szakmai ítéletét.
Érdekes kérdés, hogy hogyan ismerhetők fel időben ezek a túlbuzgó gépi „segítség” okozta túlzott önbizalom jelei. Felmerül: miként lehet motiválni a felhasználókat arra, hogy az AI-t ne megerősítést kereső partnerként használják, hanem ellentmondó nézőpontokat is kikényszerítsenek tőle? Hol húzódik a határ aközött, hogy az AI valóban kibővíti-e lehetőségeinket, vagy már az önálló gondolkodás kárára válik?
A beszélgetés többek között azt boncolgatja, hogyan maradhat meg a kritikus gondolkodás, mennyire fontos a szakmai közösség véleménye, és hogyan előzhető meg, hogy az AI vakon követése akár vállalati szinten is veszélybe sodorja a döntéshozatalt.
