Az MIT legújabb kutatása szerint az AI alapú szövegíró eszközök, mint például a ChatGPT, jelentősen csökkentik az agyi aktivitást azokon a területeken, amelyek a kreativitásért, memóriáért és összpontosításért felelősek. A résztvevők agyhullámai drasztikusan visszaestek, miközben feladatokat oldottak meg mesterséges intelligencia segítségével, különösen a kreatív gondolkodás és rövid távú memória tekintetében.
Az autonóm gondolkodás elhalványulását nem csupán egyéni szinten, hanem társadalmi szinten is érzékelhetővé teszi a vizsgálat. Felmerül a homogenizáció problémája, vagyis hogy minden AI által generált szöveg túlságosan hasonlóvá, lélektelenné válik, ami a gondolkodás egysíkúsodásához vezethet. Mindez az intellektuális tulajdon érzésének gyengülésével és a szövegek etikai, pontossági ellenőrzésének hiányával is párosulhat.
Történelmi példák azt sugallják, hogy az új technológiákkal szembeni aggodalmak nem újak: a könyvnyomtatástól a számológépig minden jelentős áttörést kísértek félelmek az emberi képességek sorvadásáról. Ám ezúttal a változás sebessége, a funkciók széleskörű kiszervezése és az eszközök hihetetlenül gyors elterjedése új kihívásokat jelent.
A világ különböző részein eltérő válaszok születnek az AI megjelenésére az oktatásban – Kína például egyszerre fejleszt AI tudatosságot és hagyományos kognitív képességeket, míg az USA szabályozatlan kísérletezéssel próbálkozik. A kutatás elgondolkodtat: valóban okosabbak lettünk a technológiai fejlődés következtében, vagy éppen ellenkezőleg, csökkenőben van a kollektív intelligenciánk?
Felmerül a kérdés: vajon lehet-e egyensúlyt találni a mesterséges intelligencia előnyei és az önálló gondolkodás megőrzése között? És vajon az emberi agy képes lesz-e alkalmazkodni ehhez az új korszakhoz?
