Az elmúlt napokban új fordulatot vett az AI fejlesztése és szabályozása világszerte, melynek egyik legvitatottabb lépése az Egyesült Államok által életbe léptetett több jelentős mesterséges intelligencia modell, köztük a Mythos, a Fable és az új GPT 5.6 sorozat betiltása volt. Ez a lépés a társadalmi és technológiai egyenlőtlenségek kiéleződését vetíti előre, mivel csak bizonyos körök férhetnek hozzá a legfejlettebb eszközökhöz, míg a társadalom többsége kiszorul ezekből a lehetőségekből.
Felvetődik a kérdés, hogy mennyire lesz elérhető a legmodernebb AI a jövőben a szélesebb közönség számára. A mostani rendszerben már az is komoly hátrányba kerül, aki nincs rajta a „listán”, vagy akinek nincs megfelelő kapcsolatrendszere és anyagi lehetősége.
A szabályozások fókusza nagyban meghatározza, mennyire tudja kontrollálni a társadalom az AI fejlődését és elérhetőségét. A gyakorlatban viszont most olyan helyzet állt elő, hogy a legújabb modellek fejlesztése és belső használata jelentősen megelőzi a nyilvános megjelenést, ami a nyílt innovációt is veszélyeztetheti.
A globális verseny tovább éleződhet, különösen, ha az USA korlátozza a modellek exportját vagy a hozzáférést bizonyos országokra és szervezetekre szűkíti. Ez tovább mélyítheti a technológiai szakadékot országok és társadalmi csoportok között, miközben alapjaiban változtathatja meg az AI piac dinamikáját.
Fontos kérdésként merül fel, hogy az open source, nyílt forráskódú AI modellek vajon tudják-e biztosítani a széleskörű hozzáférést, vagy ezek elérhetőségét is képesek lesznek technológiai és jogi eszközökkel ellehetetleníteni. Ezzel szemben a szabályozók átláthatóságának, valamint az AI laboratóriumok belső folyamatainak ellenőrzése továbbra is szinte teljesen hiányzik.
Különböző vélemények csapnak össze a szabályozás szükségességéről, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenlegi, kétosztályú elosztás – ahol csak kevesek férnek hozzá a legújabb fejlesztésekhez – széleskörű visszatetszést és aggodalmat kelt mind szakmai, mind politikai oldalon.
