Az elmúlt években egyre több vállalat próbálja az emberi munkaerőt részlegesen vagy teljesen mesterséges intelligenciával helyettesíteni. Gyorséttermek, mint a Taco Bell és a McDonald’s, mesterséges intelligencia alapú rendszereket vezettek be a rendelésfelvételből adódó hibák csökkentése és a folyamatok gyorsítása érdekében, de gyakorlatban ezek sokszor még több problémát és kényelmetlenséget okoznak. Ezen példák jól szemléltetik az AI alkalmazásának jelenlegi korlátait, különösen, amikor összetett emberi interakciókat kellene helyettesíteni.
Mit árul el mindez az AI vállalati alkalmazásáról? Egy friss MIT-jelentés szerint a mesterséges intelligencia bevezetését célzó vállalati próbálkozások 95%-a nem hoz kézzelfogható gazdasági eredményt. Bár néhány fiatal startup sikeresen használja az AI-t egy-egy jól körülhatárolt problémára, a nagy vállalatok többsége inkább csalódott a technológiában, sőt, bizonyos esetekben visszatér az emberi munkaerőhöz.
A generatív, fogyasztói AI rendszerek legfőbb gondja az, hogy hajlamosak „hallucinálni”, vagyis hamis adatokat generálni. Ha például egy vállalkozás egészségügyi vagy pénzügyi adminisztrációban alkalmazza őket, nélkülözhetetlen a hibák folyamatos emberi felülvizsgálata, ami egyben növelheti a munkamennyiséget is.
Mindezek hátterében a jelenlegi mesterséges intelligencia-architektúrák működésének alapvető problémái állnak: nem rendelkeznek valódi megértéssel, csupán statisztikai mintázatok alapján jósolják a következő szót vagy adatot. Ez a hiányosság különösen komoly gondokat okozhat ott, ahol a tökéletes pontosság elengedhetetlen.
Felmerül a kérdés: vajon az AI fejlődése milyen irányba halad tovább, és hogyan hat mindez a munkaerőpiacra, illetve a vállalatok hosszú távú stratégiáira? Egyes szakértők szerint jelenleg „AI-buborékban” élünk, amelyből csak néhány igazán életképes vállalat kerül majd ki győztesen, miközben a piac nagy része csalódni fog az elvárásaihoz képest.
