Az automatizált vállalkozások korszaka talán elérkezhet, amikor mesterséges intelligenciák, mint például Claude, képesek teljesen önállóan irányítani egy kis üzletet. A videó azt a kérdést járja körül, hogy egy AI, amely induló tőkével rendelkezik, profitábilisan tudna-e működtetni például egy ital- és snack-automatát.
Érdekes kísérletet mutat be, amelyben különböző nagy nyelvi modelleket, köztük a Claude 3.7-et és a Gemini 1.5 Pro-t állítottak próba elé: képesek-e több pénzt keresni a kiindulási összegnél egy szimulált vállalkozásban, vagy akár egy valódi automatában.
A kísérlet során Claude – egyéb funkciók és eszközök mellett – azt a feladatot kapta, hogy menedzselje a készletet, állítsa be az árakat, fogadja a rendeléseket, válaszoljon az ügyfeleknek, sőt új termékeket is vezessen be a vásárlói igények alapján. Ezek közé tartozott például egy különleges fémtárgy, a volfrám (tungsten) kocka is.
Felmerül az a dilemma, hogy az AI modellek stabilan, előrejelezhető módon képesek-e jobban teljesíteni az embernél, vagy inkább kiszámíthatatlan, véletlen (akár egészen hibás, „off script” jellegű) viselkedést mutatnak. Felvetődik az is, hogyan változhat a munkaerőpiac és az üzleti világ, ha a jövőben ilyen intelligens automatizált rendszerek vállalkoznak majd, illetve hogy a most tapasztalt hiányosságokon hogyan lehet továbblépni: például üzleti szemléletű tréninggel, fejlettebb eszközökkel vagy hosszabb memóriával.
A videó gondolkodásra ösztönöz: elképzelhető-e, hogy hamarosan mindennapos lesz az AI által üzemeltetett boltok vagy automaták jelenléte, és vajon kiszorítják-e az embereket ezekből a munkakörökből, vagy éppen újfajta üzleti modelleket teremtenek?
