Benedict Evans gondolatébresztő beszélgetésben vesz részt, ahol a mesterséges intelligencia várható hatásairól, elterjedésének üteméről és a társadalomra, munkára gyakorolt szerepéről elmélkednek. Vigyáz a túlzott apokaliptikus jóslatokkal szemben, és rámutat arra, hogy az AI hype-ja gyakran a mobiltelefonok vagy az internet elterjedéséhez hasonlítható – forradalmi, de még korántsem világos, mik lesznek a végső következmények.
Felveti, hogy minden új technológia rémisztő munkaerőpiaci változásokat ígér, de a történelem során ezek ugyanakkor új munkakörök születéséhez is vezettek, amelyeket nem lehet előre megnevezni. Különös figyelmet szentel a tanácsadói szektor meglepő fellendülésének: éppen azok a cégek, amelyeket leginkább automatizációnak gondolnánk, több embert alkalmaznak, mint valaha.
Kitér az AI-val kapcsolatos társadalmi ellenállásra, a szkeptikusokra és azokra az érzésekre, amelyek az energiaköltségek, az adatvédelmi és munkahelybiztonsági félelmek körül fogalmazódnak meg. Kiemeli, hogy a technológia elterjedése eltérő tempóban zajlik iparáganként és országonként: még mindig folyik a „hogyan” keresése, sok helyen még a legalapvetőbb alkalmazási módokra sem jöttek rá.
Felmerülnek a hosszú távú geopolitikai, társadalmi és gazdasági hatások, valamint a nagy AI-laborok szerepe, a value chain-en belüli értékteremtés helye és az, hogy a jelenleg aktív modellcégek meddig tudnak extrán profitábilisak maradni. Nyitott kérdés marad, vajon a jelenleg alkalmazott üzleti modellek meddig fenntarthatók, lesznek-e új, csak AI segítségével elképzelhető termékek vagy szolgáltatások.
A beszélgetés végig arra ösztönöz, hogy ne csupán féljünk vagy elutasítsuk az újdonságokat, hanem igyekezzünk megérteni és aktívan felfedezni a jelenlegi lehetőségeket, mert csak így lehetünk sikeresek a folyamatosan változó jövőben.
